Pontosan 100 évvel ezelőtt ezen a napon, fél háromkor nyitotta meg kapuit a Ferencváros új otthona, az Üllői úti stadion.
Már évekkel korábban felmerült az ötlet, hogy a kicsiny Soroksári úti pályáról költözni kellene, hiszen a megnövekedett szurkolósereg egyre nehezebben fért el az egyesület apró méretű "ős-otthonában". Az FTC 1908 nyarán a székesfőváros tanácsának adott be kérelmet, hogy megszerezze az Üllői úti területet a laktanya mellett. Ezt végül a katonaság kapta meg, de 1909 júniusában a jelenleg is használatos telket végül a Fradinak adták. Már csak a pénz hiányzott az építkezéshez. A lelkes ferencvárosi polgárság sietett az egyesület segítségére, és viszonylag hamar összeállt a keret, így 1910 első felében a lapok már kész tényként közölték, nemsokára új otthona lesz a Ferencvárosi Torna Clubnak.

A pálya terveit Mattyók Aladár készítette el, aki egy minden igényt kielégítő, az akkori kor követelményeinek megfelelő modern stadiont álmodott meg, amely később akár 40.000 férőhelyesre is bővíthető. A pénz összegyűltével az események felgyorsultak és a Sporthírlap 1910. december 25-én, mintegy karácsonyi ajándékként, fényképeket közölt az építkezésről. 1911. február 5-öt írunk. A pályaavató előtt egy héttel rendeztek egy FTC - URAK edzőmeccset az új stadionban, amit a mieink nyertek 2-0-ra, de a nagy nap egy héttel később jött el. 1911. február 12-én megnyitotta kapuit a Fradi új sportlétesítménye.

Még nem épült meg a klubház és a későbbi B tribün helyén is csak egy domboldal volt, ahonnan az érdeklődők megtekinthették a meccseket, de ez akkor senkit sem érdekelt, hiszen végre elkészült a pálya, a mi pályánk, amely így félkészen is impozáns látvány volt! Ilyen modern arénát akkor még a kontinensen sem lehetett látni! A tribün alatt tornaterem, iroda, raktár, fürdő és rengeteg kis helység volt található.

A korabeli sajtó is meleg hangon emlékezett meg a pálya felavatásáról, amely már délelőtt megkezdődött. A stadion bejárása után a vezetőség a tribün alatti tornaterembe vonult, ahol terített asztal várta a vendégeket. Az első hivatalos találkozó fél háromkor kezdődött. A bajnokság első fordulójában FTC - MTK meccset rendeztek, így az ősi rivális volt az első együttes, amellyel megmérkőzhettünk új otthonunkban. Már az első percben vezethettünk volna, de egy szabályos gólt nem adott meg a játékvezető. A 29. percben azonban megszületett az Üllői úti stadion első találata. A kitörő Schlossert az MTK-s Bíró szerelte, de Slózi az elpattanó labda után rohant és a kapuba vágta a pettyest. Két perccel később a vendégek kezeztek a 16-oson belül. A megítélt 11-est Schlosser értékesítette. A második félidőben a kékek, még szépíteni tudtak, de a Fradi megszerezte első győzelmét az új stadionban. Ezzel elindult a mieink parádés tavaszi menetelése, amely végül bajnoki címet eredményezett.

1911 szeptemberére készült el a klubház, majd a megnyitás után egy évvel már bővíteni kellett a stadiont, ekkor az Üllői út felé eső forduló mögé építettek két új tribünt. 1920-ban elhunyt a Ferencváros alapító elnöke, dr. Springer Ferenc. Szinte azonnal felmerült, hogy szobrot állítsanak az emlékének. Ez végül 1922-ben realizálódott. Szeptember 24-én impozáns ünnepség keretén belül leplezték le a néhai elnökünk emlékére állított szobrot, melyet Mátrai Lajos készített.

A 20-as évekre ismét kezdte kinőni a csapat az arénát. 1923-ban elővették Mattyók Aladár terveit és az akkori vezetőség komolyan el kezdett gondolkozni a stadion kibővítésén. Ismét az anyagiakon múlt a dolog, végül az elnökség kölcsönt vett fel és ennek köszönhetően 1924-ben megépülhetett az újabb tribün. Így már 37 ezren fértek be az Üllői úti pályára, amely ezzel valóban arénává vált. A tribünavatóra augusztus 31-én a Magyarország - Lengyelország barátságos meccsen került sor, teltház előtt. A magyarok 4-0-ra győztek, de érdekesség, hogy egy fradista sem kapott helyet a nemzeti tizenegyben! 1936-ban füvesítették be a stadiont. Ezt hagyományos módon oldották meg: felszántották a pályát és bevetették fűmaggal. Egy hónap elteltével már sarjadt a fű.

A második világháborút aránylag szerencsésen megúszta az Üllői úti stadion, így hamar elindult az élet a nagy világégés után. A pálya történetének gyásznapja 1947. május 4. A magyar - osztrák válogatott mérkőzésen leszakadt a lelátó. Szerencsére a baleset emberéletet nem követelt, de rengeteg volt a sérült. Aztán a hatvanas évek elejére egyre sürgetőbbé vált egy új stadion építése, ugyanis a faanyagból készült lelátók az idők során nem csak elavultak, hanem egyre veszélyesebbé váltak. 1962. július 23-án a B tribün bontásával kezdődött meg a munka. Végül 1963. november 20-án végleg bezárta kapuit a régi fapados lelátós Üllői úti stadion. (Igaz, 1964-ben az FTC még itt fogadott egy másodosztályú osztrák kiscsapatot.) A Ferencváros új otthona a Népstadion lett 11 évre.

1970 januárjában Harót János személyében új elnöke lett az FTC-nek. Talán miatta is, felgyorsult a stadionépítés. Egy évvel később átadták az új klubházat, majd 1974. május 19-én megnyitotta kapuit az új szupermodern 30.000 férőhelyes Üllői úti stadion. Ez a pályaavató nem volt olyan sikeres, mint az 1911-es, ugyanis meglepetésre a gyengécske Vasas 1-0-ra legyőzte az FTC-t. Ezután a stadion szinte minden évben egy-egy fontos kellékkel bővült. Előbb 1974 augusztusában átadták a minden igényt kielégítő elektromos kijelzőt. 1977. szeptember 24. nagy nap volt az Üllői úti aréna életében. Ekkor leplezték le ugyanis a sokáig elveszettnek hitt, felújított Springer-szobrot. Egy évvel később, 1978. október 14-én a PMSC ellen felgyúltak a fények a Ferencváros otthonában.

A következő jeles dátum 1991. november 30., ugyanis ekkor fejeződött be a lelátó átalakítása: az UEFA rendelkezései szerint nemzetközi kupamérkőzést már csak olyan stadionban lehet rendezni, ahol kizárólag ülőhelyek vannak. A stadion befogadóképessége így 18.000 férőhelyesre csökkent. Viszont ennek köszönhetően láthatott az Üllői út közönsége négy évvel később Bajnokok Ligája találkozókat. Hogy saját otthonunkban rendezhessük a BL meccseket, kisebb átalakítások szükségeltettek, illetve két hét alatt a vezetőség felhúzatott egy sajtópáholyt. A következő és mindeddig utolsó emlékezetes dátum az Üllői úti pálya életében, 2007. december 21. Ettől a naptól kezdve az aréna Albert Flórián nevét viseli.

Az FTC 1911 és 2011 között 1697 meccset játszott az Üllői úton (ebből 6-ot az edzőpályán). Az örökmérleg: 1173 győzelem, 282 döntetlen, 242 vereség. A gólarány: 4689-1726. Érdekesség, hogy az 1000. Üllői úti találkozónk 1976. november 27-én volt a Dunaújvárosi Kohász ellen, amit 3-1-re meg is nyertünk!

Zsiga László (FTC Múzeum)

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés