Zsivoczky Gyula, korábbi játékosunk is a Ferencváros utánpótlásáért dolgozik. Tajti Józsi hívására került a Ferencvároshoz és itt a felső korosztályoknak a szakmai koordinátora lett, mintegy 90 gyerek tartozik a felügyelete alá és 5 edzőkollégával dolgozik a Fradi sikeréért. A szakember az alábbi interjúban a terveiről beszél.

- A Ferencváros saját nevelésű játékosa voltam, itt nevelkedtem, itt kezdtem a labdarúgást, itt lettem az ifjúsági Európa bajnokság győztese, amire nagyon büszke vagyok, mert nem sok ferencvárosi labdarúgó mondhatja el magáról mindezt. A Fradi szakmai stábjának tagja még két korábbi ifi Eb-győztes, Haáz Ferenc és Zsinka János is. A mai napig jó kapcsolatban vagyok az első és második csapataink technikai vezetőivel. Mindemellett itt játszottam első NB I-es mérkőzésemet is. Kétszeres magyar bajnoknak és háromszoros kupagyőztesnek mondhatom magam. Ezen kívül NB II-es bajnok vagyok az MTK-val és gólkirály is voltam. Összesen 300 mérkőzést játszottam az első osztályban és 40 gólt szereztem ezeken a találkozókon. Rövid ideig szerepletem külföldön is és mintegy 100 mérkőzésen a másodosztályban. Majd pályafutásomat befejezve elkezdtem az edzői munkát - mondhatja el mindezt �bemutatkozásként� a ferencvárosi tehetségeknek Zsivoczky Gyula.

Visszavonulásod után hogyan kezdted el az edzői pályát?
- Az első edzői munkám gyerekcsapatnál volt, majd a Vasasban pályaedzői feladatokat láttam el a felnőtt csapatnál NB II-ben és NB I-ben is. Ezután Pápán voltam NB I-ben és NB II-ben is pályaedző és egy rövid ideig (11 mérkőzésen át) vezetőedzőként a pápai kispadon ülhettem NB I-ben, majd NB II-ben 10 mérkőzés erejéig. Ezután az MLSZ-be kerültem és a 16,17,18 éves korosztályoknak a vezetőedzője voltam három esztendőn át. Pályaedzői feladatokat láttam el a 19,20,21 éves korosztálynál. Ezek után Tajti Józsi hívására kerültem a Ferencvároshoz, itt a felső korosztályoknak a szakmai koordinátora lettem, mintegy 90 gyerek tartozik a felügyeletem alá és öt edzőkollégával dolgozunk a Fradi sikeréért.

Hogyan kerültél a vissza a Fradihoz?
- A válogatottnál ismertem meg Tajti Józsefet, körülbelül 3 éve. Sokat beszélgettünk egymással, kikértük egymás véleményét és jó munkakapcsolatunk volt, mert Felcsútról a korosztályos válogatottakban sok játékos szerepelt.

Milyen szakmai irányvonalak mentén szeretnél dolgozni az utánpótlásban?
- Az elvégzett munkában hiszek, hiszen a neveltetésemből kifolyólag szerettem mindig a fegyelmet, a rendet, a becsületességet és ennek szellemében dolgoztam mindenhol, ezen igazán nem akarok változtatni. A futballban nincsenek titkok, a szakmai felkészültségen túlmenően minden nap tanulni kell és fejlődni, ami az edzők között a különbség lehet az az, hogy milyen mentalitása van az edzőnek és milyen a kisugárzása, ezáltal hogyan tudja motiválni csapatát, hogy tud csapatára hatni. Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.

Mik voltak a legfontosabb változtatások ideérkezésed óta?
- Egyértelműen azt határoztuk meg Tajti Józsival, hogy a Ferencváros utánpótlásánál a tehetségek kiáramlásának megszüntetése a fő cél. Szakmailag, korosztályonként megtalálni azt a 2-3 játékost, akik a kvalitásaik alapján alkalmas lehet először az NB II-es, majd az első csapatban való szereplésre.

Mi a pontos feladatköröd és a napi munkád?
- Napi egyeztetés az edzőkollegákkal, nagyon fontosnak tartjuk, hogy a korosztályoknál, amikor megoldható minden edzésen két edző foglalkozzon a játékosokkal, mert pontosan igaz az az állítás, miszerint több szem többet lát. Jobban tudjuk kontrollálni az elvégzett munkát és a játékosok teljesítményét (hibajavítás, finomítások stb. ). Minden hétfőn a felső korosztályoknak szakmai megbeszéléssel nyitjuk a hetet Tajti Józseffel, és átbeszéljük az elmúlt és az elkövetkezendő hét programját (bajnoki mérkőzések, edzések), feladatait. Ha a korosztályok mérkőzései nem egy időpontban vannak, akkor egy hétvégén négy bajnoki mérkőzést is megtekintek, pontosan figyelemmel tudom követni egyes korosztályoknál a játékosok fejlődését. Természetesen az edzőkollégák kontrollálása is a feladataim közé tartozik, de ezt egy baráti, jól szervezett munkakapcsolatban kell elképzelni. Az biztos, hogy csak közösen tudunk előrébb lépni minden probléma ellenére.

Ki lehet az a tehetség, aki 1-3 év múltán jó eséllyel mutatkozhat be az NB I-ben?
- Amit az előzőkben is megfogalmaztam, nekünk a kollégákkal együtt azt a 2-3 játékost kell megtalálni, akik perspektívát jelenthetnek a második és az első csapat számára. Vannak olyan játékosok, akikben látom a NB I lehetőségét, de ehhez nekik még nagyon sokat kell dolgozni és fejlődni, hogy céljainkat elérjük.

Volt néhány sérülésed: mit tanácsolsz a fiataloknak, miből merítsenek lelkierőt az újrakezdésre, felépülésre és a hosszú távú, kitartó munkának mi az alapja az akaraterőn is túl?
- Első szempontban a legfontosabb tanácsom a prevenció, a megelőzés, és erre kellene nagy hangsúlyt fektetni, ugyanis amikor megtörtént a sérülés és a baj, akkor jönnek a kínkeserves egyedül eltöltött napok, hogy a játékos újból hasznos tagja tudjon lenni csapatának. A legfájóbb talán ilyenkor, hogy a játékos kimarad a képzésből és fejlődését is hátráltatja a sérülés. Nincsenek csodák, az embernek a mentalitásán múlik, hogy ezeket a sérüléseket, hogyan tudja feldolgozni, nagyon fontos, hogy komoly lelkierővel rendelkezzen az a játékos és higgyen abban, hogy újra felépül. Ehhez természetesen kitartás és komoly lelkierő szükségeltetik, de ha ezekkel rendelkezik, akkor mindezeket az erényeket egészségesen is hasznosítani tudja.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés